Jelige:


Tánc, tánc, ..., táncoljunk!
A néptánc, a népdal, a népzene, mint kifejezési formák,
mind az anyanyelv megannyi csodálatos virágai.
Nélkülük szegényebb, színtelenebb és
társtalanabb lenne az élet.



A Partium korai polgárosodása magával hozta, hogy a népi életformák, népi hagyományok fokozatosan háttérbe szoruljanak és lassan-lassan kihaljanak. érsemjénben azonban mindig voltak, akiknek fontos volt a néphagyomány, a népi kultúra és valamilyen úton-módon mindig megpróbálták életben tartani és továbbadni. Bihar megye magyar táncban közismerten szegény, az általánosan elterjedt népi táncformák a páros csárdás, a páros forgás és a körcsárdás. Lakodalmakban, bálokban ezeket a figurákat táncolják ma is, amikor a néptánc jelen van e mulatságokon.
1972 tavaszán egy Szabó József nevű semjéni pásztor ember (kinek unokái ma az Ezüstperje néptánccsoport lelkes tagjai) emlékezett még a fiatalon tanult kanásztáncra. Felelevenítette és betanította a fiatalokat, akik egy érmelléki Folklórnapon, Szalacson be is mutatták, az Aki kondás akar lenni című népdal dallamára, felhívva a figyelmet arra, hogy létezik még e vidéken táj-jellegű tánc.



A semjéni legények sok éven át megőrizték Szabó József kanásztáncát, a Venkli István vezette hagyományőrző csoport által.



2004 őszén a község kultúra-referensi állását elnyerte Sütő Szabolcs, aki érmihályfalván a Nyíló Akác néptánccsoport oszlopos tagja volt éveken keresztül, majd a hivatásos Nagyvárad Néptáncegyüttes egyik alapító tagjaként már magába szívta a magyar néptánc és népdal megtartó erejét. Eltökélt szándéka volt, hogy Semjénben újra virágozzon a néptánc, népzene iránti szeretet és a meglevő legénycsapat mellé lányokat toborozva még az év novemberében megalakították az érsemjéni Néptánccsoportot.
Célul tűzték ki, hogy táncos hagyományt teremtenek egy olyan vidéken, ahol már jó néhány évtizede feledésbe merültek a néphagyományok. Úgy tekintették jónak, hogy először a hozzájuk legközelebb álló szatmári táncokban mélyülnek el, aztán a dél-alföldi ugrósok következtek, majd szép lassan megismerkedtek Erdély más tájegységeinek tipikus táncaival is.



Szatmári mulatozás Micskén



Holtmaroson a Gyöngykoszorú néptánctalálkozón



Alig telt el egy év, a pozitív kisugárzás, a sok jó elismerés meghozta a gyümölcsét és 2005 októberében megalakult az utánpótlás nevelés, az érsemjéni Gyermek Néptánccsoport. Kezdetben 25 gyermek jelentkezett, hogy elsajátítsa a lépéseket és számuk évről-évre csak gyarapodott.




A község minden gyermeke megismerkedhet, belekóstolhat a néptánc, népdal ízébe, ugyanis állandó jelleggel működik egy kezdő csoport, mely lehetőséget
nyújt a néptáncfigurák elsajátításához. Nagyon rövid idő alatt sok meghívás, fellépés várt rájuk, amelyekre mindig nagy örömmel és lelkesedéssel készültek. Nem csak Bihar megyében szereztek jó hírnevet, hanem nagyon hamar a szomszédos megyék és a határ túlsó, magyarországi oldalán is rendszeresen felléptek.




Ezüstperje
Corynephorus canescens



Az egyre több fellépés előrevetítette a névadás szükségességét. Balazsi József polgármester ötlete alapján 2007-ben a csapat felvette az Ezüstperje nevet. Az Ezüstperje - Corynephorus canescens - a községhez tartozó Érkenéz határában fellelhető növény, melyre jellemző, hogy a legmostohább körülményeket is képes átvészelni, így például a szárazságot. Remény szerint a csoport is ilyenné vállik, sok-sok gyönyörűséget adva a műfaj kedvelőinek.


2005 áprilisától 2008 decemberéig az Ezüstperje néptánccsoport több mint 50 alkalommal tett eleget a felkéréseknek, szolgáltatva ezáltal a magyar néptánckultúrát itthon érsemjénben, Biharon, Borson, Csokalyon, érmihályfalván, érselénden, Micskén, Monospetriben, Holtmaroson, Nagyváradon, Szalacson, Szalárdon illetve Bagamérban, Debrecenben, Hajdúnánáson, Vámospércsen.





2007 novemberében a Bihar megyei RMDSZ által szervezett IV. Ki Mit Tud? vetélkedőn II. helyezést ért el gyermek hagyományőrzés néptánc kategóriában az Ezüstperje Gyermeknéptánccsoport.


2008 májusában érte őket az a megtisztelő lehetőség, hogy fényképes anyagon keresztül is bemutatkozhattak. A Bihar megyei tanács anyagi támogatásával
kiadott Bihari Magyar Néphagyományok című fényképalbumban két oldalon tekinthető meg az Ezüstperje Néptánccsoport fotói, melyeket Tóth István fotós készített.




2008 augusztusában a nagyváradi Csillagocska néptánccsoporttal karöltve, mint derék várvédők vettek részt a Váradi Biblia diadala című táncjátékban
melyet a nagyváradi várban, valamint Debrecenben mutattak be. Mintegy 200 táncos közreműködésével valósult meg Pálfi József, váradréti református lelkész ötlete alapján a több százéves történelmi eseményt felelevenítő előadás.


2008 novemberében az Ezüstperje Ifjúsági csoportja megosztott I. helyen végzett az V.Ki Mit Tud? vetélkedőn, míg a gyermekcsoport ekkor már az I. helyre táncolta fel magát.



Ezüstperje
Ifjúsági néptánccsoport



Ezüstperje
Gyermeknéptánccsoport



A csoport támogatója Érsemjén Község önkormányzata és Helyi Tanácsa. ...