Kazinczy Ferenc

1759-ben született a Bihar vármegyei Érsemjénben, mint egy középnemesi család sarja. Szülei közül édesanyja, Bossányi Zsuzsanna volt érsemjéni. A kis Kazinczy anyai nagyapjánál nevelkedett hétéves koráig, azután Alsóregmecre költözött, édesapjához, Kazinczy Józsefhez. A Kazinczy Ferenc-emlékkiállításban egy festmény és két fotó is látható az egykori szülőházáról, amely egy nádfedeles, módos parasztház volt.
Rossz állapota és a világpolitikában végbement változásoknak betudhatóan, 1931-ben az épületet lebontották. A szüloházat abrázoló képek szomszédságában láthatóak Kazinczy bányácskai (ma Széphalom) házáról készült ábrázolások. A ház Kazinczy tervei alapján készült, építését 1790-ben kezdte meg, azonban a birtokbavétel a több mint hatéves raboskodása miatt 1806-ig váratott magára. Az épület ma már szintén nem áll, helyére épült a Kazinczy emlékcsarnok Ybl Miklós tervei alapján. Kazinczy a magyar jakobinus mozgalommal való kapcsolatai miatt került fogságba, hat és fél évet raboskodott Brünn, Kufstein és Munkács börtöneiben. A kiállításban a fent említett börtönök közül Kufstein váráról látható korabeli ábárzolás, amelyet Kazinczy kor- és munkatársainak portréi vesznek körül. Tovább haladva a termen, Kazinczy nyelvújítással kapcsolatos munkái közül tekintheto meg némely kiadvány borítója. Nyelvújító törekvései nemcsak támogatókra találtak, hanem ellenségeket is szereztek neki, nem véletlen, hogy nyelvújítási harcról beszélhetünk. E harc kezdetének a "Tövisek és virágok" (1811) címu epigrammakötetének a megjelenését tekintik. Lezárásának éve pedig 1819, ekkor jelent meg ugyanis Kazinczy "Ortológusok és neológusok nállunk és más nemzeteknél" címu tanulmánya, amely összefoglalta a vita tanulságait. Más téren is összeütközésbe került néhány kortársával. Ezek egyik leghíresebbike az Árkádia-pör, amely Csokonai sírfeliratának szövege körül robbant ki. Kazinczy az "Árkádiában éltem én is" mondatot szerette volna Csokonai síremlékére vésetni, amelyben a debreceniek sértést láttak, mivel az "árkádia" nemcsak kies, költok számára való vidéket, hanem marhalegelot is jelentett. Az emlékszoba az életrajzi adatokon kívül a Kazinczy-kultusz érsemjéni emlékei közül is oriz néhányat. Az elso és egyben legjelentosebb emlékünnepre 1859-ben, a következokre 1907-ben, 1931-ben, illetve 1991-ben került sor. A két utóbbiról számos fotó található az emlékház gyujteményében. Az 1931-es ünnepséggel kapcsolatban a korszak, rendezvényen résztvevo, jelentos személyiségeirol láthatunk felvételeket, míg az 1991-es emlékünneppel kapcsolatban ezeken kívül a rendezvény fontosabb momentumait is megörökítették. A korabeli újságok leírásai élettel töltik meg a mozdulatlan képeket. A kiállításban számos Kazinczy-portré látható, amelyek életének különbözo szakaszaiban örökítik meg a magyar irodalom egyik legmerészebb újítóját. Az egyik legmegrendítobb a székelyhídi Niederkorn János által megfestett öregkori portré. A falak körüli tárolók Kazinczy-munkáinak újabb kiadásait, a Kazinczyval kapcsolatos életrajzi írásokat, mukritikákat és méltatásokat tartalmazzák. Kiállítás külön figyelmet szentel Kazinczy legkisebb gyermekének, Kazinczy Lajosnak, aki a 15. aradi vértanúként írta be nevét a magyar történelembe. Mivel valódi sírja ismeretlen, emlékét Érsemjén központi parkjában, apja mellszobrával szemközt emlékfejfa is őrzi.

Nyitva tartás:
Hétfő-péntek: 10-16 óra
Szombat-vasárnap: kizárólag előzetes egyeztetés alapján.
Belépőjegy: -

Kapcsolat:

Az intézmény levelezési címe:
Muzeul Memorial Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd si Csiha Kálmán, Simian
comuna Simian, judetul Bihor, strada Principala, numarul 50, cod 417545.

www.partiumimuzeumok.ro
E-mail: primaria.simian@cjbihor.ro
Telefon: (004) 0753 023 855 vagy (004) 0259 356 172
Fax: (004) 0259 356 263
Kapcsolattartó személy: Csorba Terézia